A változás valami olyan, amire vagy nagyon vágyunk, vagy nagyon féljük.
Változunk az idővel, a környezetünkkel, a barátainkkal, a külső hatások által. Ha szerencsénk van, akkor jó irányba, ha szerencsénk van, akkor nincsenek kényszerítő tényezők.

Sokszínű világ az Evernessé. Találkozik a spiritualitás útján már régebben járó, egy-egy technika feltétlen híve és az elsőbálozó érdeklődő is, egy olyan elegyet létrehozva, amely egyszeri és megismételhetetlen, de mindenekfelett különleges és inspiráló.

Mindannyian voltunk már olyan kapcsolatban, ahol hiába próbáltuk megértetni a másik féllel, hogy mi is a problémánk, mit is szeretnénk igazán, valahogy nem ment át az üzenet. Próbáljuk türelmesen, próbáljuk halkan, majd érzelemmel, s van, hogy viccesen, vagy erélyesen, – de az ideig-óráig tartó változás nem bizonyul tartósnak.

Te hogyan inspirálódsz, miből nyered az erőd?
Jó esetben tudatosak vagyunk arra, hogyan hozhatjuk magunkat olyan helyzetbe, ami segít meglátni az irányt, ha elveszett a fókusz. Manapság sokan küzdünk azzal, hogy elvesztek az eddig megszokott utak és irányok és minden bizonytalan(?) körülöttünk. Vagy csak változik.

Változni, változtatni a berögzött szokásainkon kemény dió. Benne van egy kicsit a gyász, amit a megszokott dinamika nyújtott biztonság elengedése hagy.
Komfortot tud kínálni, mikor benne vagyunk valami állóvízszerű állapotban, amiből sem előre, sem hátra nem megyünk, – így érthető, hogy ezt csak sok nehézség árán tudjuk magunk mögött hagyni.