Rugalmasság. Monotonitás tűrés. Jó kapcsolatteremtő készség. Motiváltság, nyitottság. Precíz, megbízható munkavégzés. Csapatszellem. A legtöbb álláshirdetésben a fentiek szerepelnek elvárásként.
Ismerős?
A változás valami olyan, amire vagy nagyon vágyunk, vagy nagyon féljük.
Változunk az idővel, a környezetünkkel, a barátainkkal, a külső hatások által. Ha szerencsénk van, akkor jó irányba, ha szerencsénk van, akkor nincsenek kényszerítő tényezők.
Mindannyian voltunk már olyan kapcsolatban, ahol hiába próbáltuk megértetni a másik féllel, hogy mi is a problémánk, mit is szeretnénk igazán, valahogy nem ment át az üzenet. Próbáljuk türelmesen, próbáljuk halkan, majd érzelemmel, s van, hogy viccesen, vagy erélyesen, – de az ideig-óráig tartó változás nem bizonyul tartósnak.
Változni, változtatni a berögzött szokásainkon kemény dió. Benne van egy kicsit a gyász, amit a megszokott dinamika nyújtott biztonság elengedése hagy.
Komfortot tud kínálni, mikor benne vagyunk valami állóvízszerű állapotban, amiből sem előre, sem hátra nem megyünk, – így érthető, hogy ezt csak sok nehézség árán tudjuk magunk mögött hagyni.
A NewDoor májusban a kapcsolatok nevű ajtót nyitotta ki, s mióta Nellyvel együtt lenyomtuk ezt a rézfoglalatú, rózsamintás kilincset, én azóta ízlelgetem ezt a szót.Kapcsol. Kapocs. Kapcsolat. Kapcsolás. Kapcsolódás. Egy közös van bennük: valamit kap-ni. A velünk kap-csolatban álló személyek mind kiváltanak belőlünk valamit. Mindannyian rezgünk egy bizonyos szinten, mindannyian tele vagyunk energiával, mindannyian kiváltunk […]
A szamárlétra fokán állva van, aki lefelé, van, aki felfelé néz és vannak, akik csak maguk elé.A kérdés adott: Te hogyan érzed magad ebben a környezetben? Merre nézel? Egy jótanáccsal kezdeném, ha megengeded: először nézz befelé! Megfelelni. Teljesíteni. Várni a visszaigazolást, hogy építkezhess önmagadban. Alkotni. Alázattal lenni, – annyi érzés kavarog az emberben a munkahelyén. […]
Nem voltak barátaim gyerekként. Sodródtam, vágyakoztam, kerestem a helyem, de soha nem találtam. Vagy szürke voltam, vagy túl hangos, vagy túl eminens, vagy túl hanyag, – éppen mit próbáltam ki annak reményében, hogy az adott társaság befogadjon. Vágyakozva néztem a filmeken a barátnők közös kalandjait, a bizalmas beszélgetéseiket és a bajban egymást támogató, a világgal […]
Ülök a kanapén és pizsamában nézem, ahogy készülődik a munkába. Az utolsó simításokat végzi. Megigazítja a gallérját, hátra simítja az őszülő haját, fúj magára egy kicsit a parfümből még és lecsekkolja a táskája tartalmát. Belépő oké. Kulcsok oké. Forgalmi rendben. Tárca itt van. Telefon a zsebben. Annyira összeszedett. Annyira más, mint én. Nekem soha nincs […]
Kedves Én! Azért írok most Neked, mert van pár olyan dolog, amiről szeretném, ha tudnál. Tudom, hogy nehezedre esik a jó oldalat nézni minden másodpercben, de tudnod kell, hogy sokkal több pozitív dolog van benned, mint amit gyakran gondolsz vagy elhiszel magadról.
🚦Sosem voltam rajongó típus, nem voltam oda színészekért és zenészekért, ha megnéztem egy filmet, egy színdarabot, meghallgattam egy dalt, vagy tetszett, vagy nem. Nem az alapján döntöttem el, hogy szeretem-e, hogy ki játszik benne vagy ki játssza el. Matthew McConaughey-t sem azért csípem, mert hűmennyirejópasi, inkább valahogy mindig tetszettek a sztorik, amikben és a karakterek, akiket eljátszott.