Rugalmasság. Monotonitás tűrés. Jó kapcsolatteremtő készség. Motiváltság, nyitottság. Precíz, megbízható munkavégzés. Csapatszellem. A legtöbb álláshirdetésben a fentiek szerepelnek elvárásként.
Ismerős?
A változás valami olyan, amire vagy nagyon vágyunk, vagy nagyon féljük.
Változunk az idővel, a környezetünkkel, a barátainkkal, a külső hatások által. Ha szerencsénk van, akkor jó irányba, ha szerencsénk van, akkor nincsenek kényszerítő tényezők.
Mindannyian voltunk már olyan kapcsolatban, ahol hiába próbáltuk megértetni a másik féllel, hogy mi is a problémánk, mit is szeretnénk igazán, valahogy nem ment át az üzenet. Próbáljuk türelmesen, próbáljuk halkan, majd érzelemmel, s van, hogy viccesen, vagy erélyesen, – de az ideig-óráig tartó változás nem bizonyul tartósnak.
Változni, változtatni a berögzött szokásainkon kemény dió. Benne van egy kicsit a gyász, amit a megszokott dinamika nyújtott biztonság elengedése hagy.
Komfortot tud kínálni, mikor benne vagyunk valami állóvízszerű állapotban, amiből sem előre, sem hátra nem megyünk, – így érthető, hogy ezt csak sok nehézség árán tudjuk magunk mögött hagyni.
A NewDoor májusban a kapcsolatok nevű ajtót nyitotta ki, s mióta Nellyvel együtt lenyomtuk ezt a rézfoglalatú, rózsamintás kilincset, én azóta ízlelgetem ezt a szót.Kapcsol. Kapocs. Kapcsolat. Kapcsolás. Kapcsolódás. Egy közös van bennük: valamit kap-ni. A velünk kap-csolatban álló személyek mind kiváltanak belőlünk valamit. Mindannyian rezgünk egy bizonyos szinten, mindannyian tele vagyunk energiával, mindannyian kiváltunk […]
A szamárlétra fokán állva van, aki lefelé, van, aki felfelé néz és vannak, akik csak maguk elé.A kérdés adott: Te hogyan érzed magad ebben a környezetben? Merre nézel? Egy jótanáccsal kezdeném, ha megengeded: először nézz befelé! Megfelelni. Teljesíteni. Várni a visszaigazolást, hogy építkezhess önmagadban. Alkotni. Alázattal lenni, – annyi érzés kavarog az emberben a munkahelyén. […]
Nem voltak barátaim gyerekként. Sodródtam, vágyakoztam, kerestem a helyem, de soha nem találtam. Vagy szürke voltam, vagy túl hangos, vagy túl eminens, vagy túl hanyag, – éppen mit próbáltam ki annak reményében, hogy az adott társaság befogadjon. Vágyakozva néztem a filmeken a barátnők közös kalandjait, a bizalmas beszélgetéseiket és a bajban egymást támogató, a világgal […]
Ülök a kanapén és pizsamában nézem, ahogy készülődik a munkába. Az utolsó simításokat végzi. Megigazítja a gallérját, hátra simítja az őszülő haját, fúj magára egy kicsit a parfümből még és lecsekkolja a táskája tartalmát. Belépő oké. Kulcsok oké. Forgalmi rendben. Tárca itt van. Telefon a zsebben. Annyira összeszedett. Annyira más, mint én. Nekem soha nincs […]
Kedves Én! Azért írok most Neked, mert van pár olyan dolog, amiről szeretném, ha tudnál. Tudom, hogy nehezedre esik a jó oldalat nézni minden másodpercben, de tudnod kell, hogy sokkal több pozitív dolog van benned, mint amit gyakran gondolsz vagy elhiszel magadról.
?Sosem voltam rajongó típus, nem voltam oda színészekért és zenészekért, ha megnéztem egy filmet, egy színdarabot, meghallgattam egy dalt, vagy tetszett, vagy nem. Nem az alapján döntöttem el, hogy szeretem-e, hogy ki játszik benne vagy ki játssza el. Matthew McConaughey-t sem azért csípem, mert hűmennyirejópasi, inkább valahogy mindig tetszettek a sztorik, amikben és a karakterek, akiket eljátszott.