Szeretve kapcsolódni, kapcsolódva szeretni

^{Advent, várakozás. Mindannyian mást várunk. Van, aki az évvégi szabadságot várja egy hosszú, elnyűtt év után, ami megannyi változást, örömöt, krízist hozott bent és kint egyaránt. Van, aki a családi összejöveteleket várja, hogy az időt, amivel egész évben zsonglőrködnie kellett, végre a családra szentelhesse. Mások várják a pezsgést, az ajándékok beszerzésének, a logisztikának, a tömött bevásárló központok zsúfolt morajlásának varázsát. Előfordul olyan is, hogy habár a szeretet ünnepére készülünk, valaki nem várja ezt az időszakot. Nem várja, hiszen a család- és békefókuszú, a csendes, meghitt, őszinte pillanatokat „megkövetelő” időszak olyan irányba tereli a fókuszt, amiről az év rohanó időszakában örömmel tereljük el a figyelmünket.} 

^{A december keserédes teher egy nőnek. Az otthon melegét megteremteni vágyó, a gyermekei boldogságát kereső, a férje nyugalmát megteremtő nő egy hónapon át keresi saját békéjét. De van arra esély, hogy ezt megtalálhatjuk?} 

^{Amikor a megannyi női szerepet vizsgálom, mindig arra jutok, hogy egyikkel sincs baj, mindegyik megy nekünk. Csak nem egyszerre. Minden nap döntést kell hozunk, hogy mi kerül előtérbe, súlyozunk a feladatok és a prioritások között. Egyszerre sérül valaki és lesz nyertes ebben a folyamatban, a felelősség terhe pedig rajtunk van. A karácsony ugyanilyen.}   

^{Nem kell megfelelned minden fronton, hiszen lehetetlen. Tudod, nem baj, ha nincs megpucolva minden ablak. Nem baj, ha nem a te házad van a legfényesebben feldíszítve. Idén elfogadhatod a meghívásokat és nem muszáj neked főzni minden nap a hatfogásos vacsorát. Elég egy süti. Elég egy főétel. Igen, rendelhetsz is, nem kell neked állni a konyhában 24 órában, hiszen a pihenés, a béke illúziója neked is jár.} 

^{Az ajándékokat rendelheted, nem kell a tömött plázában álldogálnod, ha nem szereted, és elcsíphetsz egy napot is, amikor még nincs téli szünet és maradhatsz egyedül otthon a csendedben. Kérhetsz segítséget a nagyszülőktől. Kérhetsz támogatást a férjedtől. Csak engedd meg magadnak a békét. Engedd meg magadnak azt, hogy te is kiélvezed ezt a csillogó, mosolygó ünnepet.} 

^{Határozd meg a célod! Mi tesz téged boldoggá? Az együttlét öröme? Ha igen, akkor tedd a hangsúlyt a meghívásokra, az apró falatkákra, amit a kanapén kucorodva lehet elcsócsálni beszélgetés közben. Az tesz boldoggá, hogy látod a másik örömét az ajándékokon? Akkor szedd pontokba, hogy kikkel töltöd majd a legtöbb időt és az ő meglepetéseikre tedd a fókuszt. Az tesz boldoggá, hogy másokat vendégül látsz? Akkor szervezd ki a takarítást és helyezd a fókuszt a menüre. Amit lehet, rendelj, vagy süttesd meg egy családtaggal, a saját specialitásaidba pedig tedd bele a szíved-lelked.} 

^{Nem olyan vészes ez, csak ne akarj mindent egyszerre. Hidd el, ezek a saját elvárásaid, nem a környezetedé. Tudod, hajlamosak vagyunk tévesen dekódolni a saját félelmeinket és azokat kivetíteni a szűkebb környezetünkre. Megesik, hogy az önmagukkal szembeni elvárásainkat kivetítjük a szeretteinkre, ezáltal hatalmas nyomás alá helyezve őket, mely a melegágya az ünnepek alatti vircsaftoknak. Ennek elkerüléséhez kell a csended. Azok a lopott fél órák hajnalban, mikor még mindenki alszik, az esti magány egy pohár borral a kezedben a teraszon, vagy a sütőben sülő pogácsára várva az étkezőben, mikor megnézel a tableten egy részt a sorozatodból. Ilyenkor vegyél egy nagy levegőt, állítsd meg a világot és emlékezz vissza arra, hogy mit is szeretsz ebben a rohanó nyugalomban.}

^{Szeretve kapcsolódni, kapcsolódva szeretni. Legyen ez az idei Advent hitvallása.} 

^{Keresd meg a csillogó fények alatt a fényt bent. Keresd meg a csillogó ajándékok mögött a szándékot. Keresd meg a családi vircsaft mögött a szeretett személy szükségét. Keresd meg az odakozmált sült husi mögött a törődést. Minden botlás, minden nevetés mögött ott bujkál a szeretet, a gondoskodás és a vágy. Ne ess abba a hibába, hogy csak a felszínt kapargatod.} 

^{Ez az időszak legyen mély, meghitt, őszinte.}

^{Berdó- Kovács Erika}