Zöldlámpa – Egy élet őszintén, egyszerűen

Sosem voltam rajongó típus, nem voltam oda színészekért és zenészekért, ha megnéztem egy filmet, egy színdarabot, meghallgattam egy dalt, vagy tetszett, vagy nem. Nem az alapján döntöttem el, hogy szeretem-e, hogy ki játszik benne vagy ki játssza el. Matthew McConaughey-t sem azért csípem, mert hűmennyirejópasi, inkább valahogy mindig tetszettek a sztorik, amikben és a karakterek, akiket eljátszott.

Sokan jót nevettünk a Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt? vagy a Bolondok aranya képkockáin, a Mielőtt meghaltamban nyújtott alakítását csak lestük tátott szájjal, a True Detectives sorozatban megformált nyomozót pedig sokáig nem értettük – aztán megszerettük. És ez csak egy pár film a hosszú-hosszú sorban.

Aztán jött 2020 decembere és jött a Zöldlámpa. Amikor először szembejött, kérdés sem volt, hogy elolvasom-e. Aztán szépen kiderült, hogy az a fajta könyv, amit nem lehet letenni (legalábbis én majdhogynem egy szuszra olvastam el). Matthew McConaughey összeszedte több, mint 30 év naplóbejegyzéseit és hangfelvételeit, majd összegyúrta egy nagyon kerek kis sztorivá. Most, hogy másodszor olvastam el, még mindig azt mondom, jól tettem, hogy levettem a polcról.

Sok jó és rossz kritikát kapott az írás, nyilván nem egy Háború és béke, de nem is ez a célja. Igen, sok általános dolog van benne és olyan frázisok, amiket már rengetegszer hallottunk, de mégis van benne valami… Úgy gondolom, érdemes elolvasni, hiszen mindnyájan tudunk belőle valamit kivenni, megszeretni, és akár tovább vinni. Mert ez a könyv is egy bizonyíték arra, hogy minden lehetséges, hogy bármit elérhetünk.

Nyolc fejezetnyi élet, emlékezés, gondolat, tanítás. Egy bonyolult, ám mégis egyszerű élet története, mondanivalója és tanulságai, zseniális egyszerűséggel megírva. Nehéz kiemelni belőle bármit is, ám úgy döntöttem, mégis megkísérlem és minden fejezetből kiragadok egy részt, ami adott valamit.

És le kell szögeznem, nem (csak) azért jó olvasni ezt a könyvet, amit mond, hiszen tényleg tele van általános dolgokkal, mindegyikünk életében jelen lévő problémákkal, helyzetekkel és érzésekkel. A hangsúly azon van, ahogyan elmeséli az életet. És egyébként lehet, hogy sokan azért is tudunk vele azonosulni, mert talán egy kicsi rólunk is szól.

És hogy mit jelent a zöldlámpa? Azt, hogy haladjunk. „Ez a könyv arról szól, hogy hogyan kapjunk el minél több igent a nemek világában és hogyan ismerjük fel, amikor egy nem igent is jelenthet. Ez a könyv a zöldlámpákról szól és annak tudatosításáról, hogy a sárga és a piros is előbb-utóbb zöld lesz.

”𝗔𝘇 𝗲𝗺𝗯𝗲𝗿 𝗻𝗲𝗺 𝘁𝗼̈𝗸𝗲́𝗹𝗲𝘁𝗲𝘀 𝗲́𝘀 𝗻𝗲𝗺 𝗶𝘀 𝗸𝗲𝗹𝗹, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗮𝘇 𝗹𝗲𝗴𝘆𝗲𝗻. „𝗖𝘀𝘂𝗽𝗮́𝗻” 𝗮𝘇 𝗮 𝗹𝗲́𝗻𝘆𝗲𝗴, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗺𝗮𝗴𝗮𝗱𝗯𝗼́𝗹 𝗵𝗼𝘇𝗱 𝗸𝗶 𝗮 𝗹𝗲𝗴𝘁𝗼̈𝗯𝗯𝗲𝘁, 𝘁𝘂𝗱𝗱 𝗮𝘇 𝗲́𝗿𝘁𝗲́𝗸𝗲𝗶𝗱𝗲𝘁, 𝘁𝘂𝗱𝗱, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗺𝗶𝘁 𝗮𝗸𝗮𝗿𝘀𝘇 𝗲́𝘀 𝘁𝘂𝗱𝗱, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗺𝗶𝗻𝗱𝗲𝗻 𝗿𝗲𝗹𝗮𝘁𝗶́𝘃.

 𝗘𝗹𝘀𝗼̋ 𝗿𝗲́𝘀𝘇 – 𝗭𝘀𝗶𝘃𝗮́𝗻𝘆𝗹𝗼𝗴𝗶𝗸𝗮
„Szerető családból jövök. Talán nem mindig kedveltük egymást, de mindig szerettük. Ölelkeztünk, puszilkodtunk, birkóztunk, verekedtünk. Nem tartottunk haragot. (…) Noha a felszínen talán kicsit kérgesek vagyunk, pontosan tudjuk, hogy ami minket csiklandoz, az másnak gyakran fáj – mert akár boldogulunk vele, akár tagadjuk, mi adjuk meg magunkat utoljára a balszerencsének.”
𝗧𝗮𝗻𝘂𝗹𝘀𝗮́𝗴: 𝗛𝗮 𝘀𝘇𝗲𝗿𝗲𝘁𝗲𝘁 𝘃𝗮𝗻, 𝗺𝗶𝗻𝗱𝗲𝗻 𝘃𝗮𝗻

 𝗠𝗮́𝘀𝗼𝗱𝗶𝗸 𝗿𝗲́𝘀𝘇 – 𝗠𝗲𝗴𝘁𝗮𝗹𝗮́𝗹𝗻𝗶 𝗮 𝗳𝗿𝗲𝗸𝘃𝗲𝗻𝗰𝗶𝗮́𝗻𝗸𝗮𝘁
„És miközben kezdtem bekattanni, azt mondogattam magamnak, hogy azért vagyok ott, mert meg kell tanulnom valamit, hogy van ebben jó is, hogy át kell jutnom a pokol túloldalára, és át is jutottam. Árnyék nélkül a fényt sem tudjuk igazán megbecsülni. Meg kell tántorodnunk, hogy meg tudjuk vetni a lábunkat. Jobb ugrani, mint zuhanni.”
𝗧𝗮𝗻𝘂𝗹𝘀𝗮́𝗴: 𝗜𝘀𝗺𝗲𝗿𝗱 𝗺𝗲𝗴 𝗼̈𝗻𝗺𝗮𝗴𝗮𝗱! 𝗜𝘀𝗺𝗲𝗿𝗱 𝗺𝗲𝗴 𝗮 𝗵𝗮𝘁𝗮́𝗿𝗮𝗶𝗱𝗮𝘁 – 𝗮𝘇𝘁𝗮́𝗻 𝗹𝗲́𝗽𝗱 𝗮́𝘁 𝗼̋𝗸𝗲𝘁!

 𝗛𝗮𝗿𝗺𝗮𝗱𝗶𝗸 𝗿𝗲́𝘀𝘇 – 𝗙𝗼̈𝗹𝗱𝘂𝘁𝗮𝗸 𝗲́𝘀 𝗮𝘂𝘁𝗼́𝗽𝗮́𝗹𝘆𝗮́𝗸
„A ritkán járt út talán nem földút; egyeseknek talán az autópálya.Robert Frostnak igaza volt, a ritkán járt úton múlhat minden.De nem feltétlen azon a legkisebb a forgalom.Talán csak személy szerint mi jártunk rajta keveset.Az introvertált menjen ki a házból, ismerkedjen a világgal és az emberekkel.Az extrovertált maradjon otthon és olvasson könyvet.Néha ki kell mennünk oda.Néha be kell mennünk oda.Néha a ritkán járt út egy magányos csapás.Máskor a zsúfolt metró.”
𝗧𝗮𝗻𝘂𝗹𝘀𝗮́𝗴: 𝗟𝗲́𝗴𝘆 𝗯𝗮́𝘁𝗼𝗿 𝗲́𝘀 𝗳𝗶𝗴𝘆𝗲𝗹𝗷 𝗯𝗲𝗳𝗲𝗹𝗲́!

 𝗡𝗲𝗴𝘆𝗲𝗱𝗶𝗸 𝗿𝗲́𝘀𝘇 – 𝗔 𝗹𝗲𝗷𝘁𝗼̋𝗳𝘂𝘁𝗮́𝘀 𝗺𝘂̋𝘃𝗲́𝘀𝘇𝗲𝘁𝗲
„Ha benne maradunk a folyamatban, önmagunkban, a csinálás örömében, sosem fogunk lefagyni a célnál. Miért? Mert nem a célvonalra gondolunk, nem az órát nézzük, nem magunkat figyeljük az óriás kivetítőn. Valós időben teljesítünk, ahol a hozzáállás maga a cél és nincs gólvonal. (…) Nyúlj messzebbre, legyen halhatatlan célvonalad, és váltsd a piros lámpát zöldre, mert a tető emberi találmány.”
𝗧𝗮𝗻𝘂𝗹𝘀𝗮́𝗴: 𝗛𝗶𝗱𝗱 𝗲𝗹, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗸𝗲́𝗽𝗲𝘀 𝘃𝗮𝗴𝘆 𝗿𝗮́!

 𝗢̈𝘁𝗼̈𝗱𝗶𝗸 𝗿𝗲́𝘀𝘇 – 𝗨́𝗷 𝗹𝗮𝗽𝗼𝘁 𝗸𝗲𝘇𝗱𝗲𝗻𝗶
„Az emberek nem jó vagy rossz vitákat próbálnak megnyerni. Egymást próbálják megérteni. Ami nem ugyanaz.”
𝗧𝗮𝗻𝘂𝗹𝘀𝗮́𝗴: 𝗔𝘇 𝗶́𝘁𝗲́𝗹𝗸𝗲𝘇𝗲́𝘀𝗺𝗲𝗻𝘁𝗲𝘀𝘀𝗲́𝗴𝗴𝗲𝗹 𝗲́𝘀 𝗮𝘇 𝗲𝗹𝗳𝗼𝗴𝗮𝗱𝗮́𝘀𝘀𝗮𝗹 𝗵𝗲𝗴𝘆𝗲𝗸𝗲𝘁 𝗺𝗼𝘇𝗴𝗮𝘁𝗵𝗮𝘁𝘂𝗻𝗸 𝗺𝗲𝗴.

 𝗛𝗮𝘁𝗼𝗱𝗶𝗸 𝗿𝗲́𝘀𝘇 – 𝗡𝗲𝗺 𝗮 𝗻𝘆𝗶́𝗹𝘃𝗲𝘀𝘀𝘇𝗼̋ 𝗸𝗲𝗿𝗲𝘀𝗶 𝗮 𝗰𝗲́𝗹𝘁, 𝗮 𝗰𝗲́𝗹 𝘃𝗼𝗻𝘇𝘇𝗮 𝗮 𝗻𝘆𝗶́𝗹𝘃𝗲𝘀𝘀𝘇𝗼̋𝘁
„(…) egyik élet vége, egy élet megtartása, egy új köszöntése -, ez a három dolog megrázza az embert, tisztánlátást eredményez, emlékeztet a halandóságra, és ezzel bátorságot ad, hogy keményebben, erősebben és igazabban élj. E három dolog hatására felteszed magadnak a kérdést:- MI SZÁMÍT?E HÁROM DOLOG HATÁSÁRA FELISMERED:- MINDEN.
”𝗧𝗮𝗻𝘂𝗹𝘀𝗮́𝗴: 𝗠𝗶𝗻𝗱𝗲𝗻 𝗽𝗶𝗹𝗹𝗮𝗻𝗮𝘁, 𝗺𝗶𝗻𝗱𝗲𝗻 𝘀𝘇𝗼́, 𝗺𝗶𝗻𝗱𝗲𝗻 𝘁𝗲𝘁𝘁, 𝗺𝗶𝗻𝗱𝗲𝗻 𝘁𝗼̈𝗿𝘁𝗲́𝗻𝗲𝘁 𝘀𝘇𝗮́𝗺𝗶́𝘁. 𝗠𝗲𝗿𝘁 𝗲𝘇𝗲𝗸𝘁𝗼̋𝗹 𝗹𝗲𝘀𝘇 𝗮𝘇 𝗲́𝗹𝗲𝘁 𝗮𝘇, 𝗮𝗺𝗶.

 𝗛𝗲𝘁𝗲𝗱𝗶𝗸 𝗿𝗲́𝘀𝘇 – 𝗟𝗲́𝗴𝘆 𝗯𝗮́𝘁𝗼𝗿, 𝘃𝗮́𝗹𝗮𝘀𝘇𝗱 𝗮 𝗱𝗼𝗺𝗯𝗼𝘁
„Mi nekem a siker? Ezt kérdezgessük magunktól. Mi neked a boldogulás? Mi a te relevanciád? A válasz idővel változhat, ami rendben van, de tedd meg magadnak a szívességet: akármi a válasz, ne tégy olyasmit, ami veszélyezteti a lelkedet. Azt helyezd előtérbe, aki vagy, aki lenni akarsz, és ne tölts időt semmivel, ami ellenkezik a jellemeddel. (…) Az élet nem népszerűségi verseny. Légy bátor, válaszd a dombot, de előbb válaszold meg a kérdést: Mi az én dombom?”
𝗧𝗮𝗻𝘂𝗹𝘀𝗮́𝗴: 𝗛𝗮𝘁𝗮́𝗿𝗼𝘇𝗱 𝗺𝗲𝗴 𝗮 𝗰𝗲́𝗹𝗼𝗱! 𝗞𝘂̈𝗹𝗼̈𝗻𝗯𝗲𝗻 𝗵𝗼𝗻𝗻𝗮𝗻 𝗳𝗼𝗴𝗼𝗱 𝘁𝘂𝗱𝗻𝗶, 𝗵𝗼𝘃𝗮 𝗺𝗲́𝘀𝘇?

 𝗡𝘆𝗼𝗹𝗰𝗮𝗱𝗶𝗸 𝗿𝗲́𝘀𝘇 – 𝗘́𝗹𝗱 𝗺𝗲𝗴 𝗮𝘇 𝗼̈𝗿𝗼̈𝗸𝘀𝗲́𝗴𝗲𝗱 𝗺𝗼𝘀𝘁
„Számunkra, akik túléltük, relatív, hogy mikor és hogyan látjuk majd a hasznát annak, amin átmentünk ezekben a vészterhes időkben. De ha külön-külön mind azon dolgozunk, hogy a változásokból egy értékközpontúbb és igazságosabb holnap legyen, a piros lámpás 2020-as év az élet visszapillantó tükrében elkerülhetetlenül zöldre változik, és talán az egyik legszebb időszaknak látjuk majd.”
𝗧𝗮𝗻𝘂𝗹𝘀𝗮́𝗴: 𝗧𝗮𝗹𝗮́𝗹𝗱 𝗺𝗲𝗴 𝗺𝗶𝗻𝗱𝗲𝗻 𝗻𝗲𝗴𝗮𝘁𝗶́𝘃 𝗵𝗲𝗹𝘆𝘇𝗲𝘁𝗯𝗲𝗻 𝗮𝘇𝘁, 𝗵𝗼𝗴𝘆 𝗺𝗶𝘁 𝗮𝗱𝗼𝘁𝘁 𝗻𝗲𝗸𝗲𝗱, 𝗺𝗶𝘁 𝗮𝗱𝗼𝘁𝘁 𝗵𝗼𝘇𝘇𝗮́𝗱.

„RELATÍVAN ÉLÜNK. AZ ÉLET AZ ÉLETRAJZUNK. AZ A MI TÖRTÉNETÜNK ÉS A DÖNTÉSEINK A FEJEZETEK. TUDUNK ÚGY ÉLNI, HOGY ELŐRE TEKINTVE NÉZÜNK VISSZA?”

akiket eljátszott.